Lélekmadár

Lélekmadár

táncszínházi előadás két részben

a Badora Társulat előadásában

Kék madár I Páva variációk

Kék madár

Az ember a földön jár, a madár az égen szárnyal. Egymásra tekintünk egészen eltérő aspektusból, mi felfelé figyelünk, a szárnyaló alakra, ő pedig fentről lefelé tekintve lát ránk. A madár általában a felemelkedés, a szárnyalás, az elérhetetlen világ jelképe. Ég és föld közi útja során válik közvetítővé az ember és a felső világ közt. Szinte mindenhol a világban van egy nap-madár, tűz-madár, akinek vörös a színe, és Istenhez fűződő kapcsolatunkat erősíti. A madár általában az emberi lélek szimbóluma, a felemelkedés, az égbe szállás, Istennel való kapcsolat emblémája. A madarak az ember szabadságának, de a holt lelkek szárnyalásának is jelképei, természetük szerint különböző jelentéseket testesítenek meg.

De hol él a lélek madara? A lelkek nagyon is hasonlítanak a madarakra; érzékeny lények és csak kalitkába zárva maradnak meg ott, ahol fogva tartják őket.

Zene: montázs

Jelmez: Henez Mariann

Fény: Katonka Zoltán

Koreográfusok: Katonka Zoltán, Szőllősi Krisztina, Jurák Bettina

Páva variációk

Létezik egy madár, ami több földi tartózkodásra késztetett társainál, a páva. Szembeszökő jellemvonása lényének, a zsarnokoskodás, amelyet nem csak a tojóval, hanem még a közvetlen környezetében élő emberrel is képes érzékeltetni. Így válik a baromfiudvar legkiállhatatlanabb lényévé. Egy olasz közmondás úgy tartja, a pávának angyali tollai, ördögi hangja, és orgyilkos léptei vannak. A táncszínházi előadás alapvetése az érdekes kontraszt megteremtése, egy szimbolikus, a népköltészetben az örök szerelem jelképévé vált madár vizsgálata, aki tollazatával az univerzum szimbóluma, mitöbb a szabadság és a tisztaság jelképe. A páva valódi szépségéről lehet csak az alkothat magának fogalmat, aki saját szemével kint a természetben, magányosan gyönyörködött benne. Kodály Zoltán nagyzenekari művét a Páva variációkat feltehetően egy ilyen élmény inspirálta. A kortárs táncszínházi előadás méltó módon, és kellő érzékenységgel tárja fel a fenti tartalmakat.

Zene: Kodály Zoltán, montázs

Jelmez: Henez Mariann

Fény: Katonka Zoltán

Koreográfus asszisztens: Szőllősi Krisztina

Koreográfus: Barta Dóra

Az előadás az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő támogatásával jött létre.